Telefon: (+4) 0745 397 557 / (+4) 0747 835 624    Email: office(at)whitewater.ro

Események

Balázs, 2011 április

Már régóta tervezgettük, hogy el kellene menni egyet evezni az ország északi részére. Az itteni vizekrol elég kevés leirás van, fénykép, film még kevesebb, és nyugodtan mondhatjuk, hogy bizony alig evezett itthoni kajakos ezen a vidéken.( Külföldiek azonban nagyon gyakran járnak erre a vidékre.) Éppen ezértnagyon örültem, amikor Sebaék szervezni kezdtek ezt a kirandulást,csodalkoztam is, mennyien jelentkeztek, hogy majd részt vesznek a kiruccanáson, de hat, ahogy ez mar nálunk lenni szokott, mindenkinek közbejött valami( Igaz, egybeesett Húsvettal ).

Szóval elindultunk mi is szombat reggel Juergen Fischer-el hogy találkozunk a többiekkel, akik már ott aludtak Felső Visón, ők a Vas-ér és a kisvasút között sátoroztak,egy nagyon kedves házinéni udvarán. Meglepődtem, , hogy csak 200 km-t kell mejünk odáig, valahogy mindig sokkal távolibbnak tűnt ez a hely. Menet közben még megálltunk a Sălăuţa patak mellett, nagyon jo részei vannak, olyan 2-3-as nehézségű lehet, amikor van benne elég viz, nem úgy mint most.

Kb du 2 körül meg is érkeztünk a táborhelyre, de mivel itt senkit sem találtunk , ezért úgy döntöttünk, hogy tovább is megyünk, megpróbáljuk megevezni a Ruscova-t , ami Visótol kb 20 km re van.

Első látásra ami feltűnt ezena patakon, hogy hatalmas, a beömlésénel valamivel kissebb volt mint a Maros a szorosban, mondjuk körben fölöttünk havas hegyek látszottak mondenfel. Ezen a vidéken a helységnevek már cirill betűkkel is ki vannak irva itt a hegy túlsó fele már Ukrajna. Nem tudom láttam-e egyhelyen ennyi sötétitett ablakú BMW-t mint itt, fenn a világ végén, egy eldugott faluban. Időnként megálltunk, megnéztük a vizet, 1-2 es nehézségű, nagyon hosszat lehetne evezni rajta, mi kb 15 km –t mentünk felfele mellette, de biztosan fennebb is vagány.

Közben elértük a Repedea patakot, ami a Ruscova-ba ömlik, erről eddig csak annyit hallottam Komától, hogy 3-4-es részek is vannak rajta. Viz volt benne bűven, hamar megszületett a döntés, hogy inkább ezen menjünk, mint a Ruscova-n .

Felfele menet az en autómat leparkoltuk, majd a Juergenével mentünk tovább ameddig lehetett. Sajnos az autózható szakasz nem túl hosszú, max 2 kmt mentünk fölfele, hihetetlenül emelkedik meg romlik az út. Gyors beöltözés után vállunkra vettük a kajakokat, s téptük a völgyön felfele. A patak jó bűvizű, 2-3as, egyre több mesterséges vizlépcsővel, az elso amit lattunk nem volt egy méteres, de ahogy mentünk fölfele, egyre nagyobbak lettek: kb 2 m es, majd úgy 200 m el fennebb egy kb 4 meteres, aztan egy 4,5 mes majd 4,5ös , majd egy kb 6 os, s ez igy ment fölfele . A tavolsag, amit mi a kajakokkal a hatunkon megtettunk, nem volt nagy, max 1,5 km de a patak nagyon emelkedik fölfele, mint később rájöttünk, ezt a szakaszt a rendes út elkerüli magasan a hegyoldalban.

Ezek a vizlepcsők nemrég készülhettek, kemény vasbetonból, ahova a viz lezudul, még nem telt fel mindenik fával , kövekkel. Persze egyiknél sincs hallépcső-minek azt BRAVO VIZUGY, SZÉP MUNKA VOLT.

Felfele menet mindenik helyet jol megnéztük, majd a 6-os alatt vizre is szálltunk, az első 4,5 ösnél átemelés, mert tele volt alul fákkal majd a következő 4,5 nél én beálltam a dobózsákkal biztositani, Juergen szépet boofolt, ettől felbátorodtam, majd cseréltünk, én ugrottam. Elég nehéz leirni, milyen érzés életedben először leugrani egy ekkora „vizesésen” főleg mert olyan gyorsan történik az egész, csak annyit lattam amikor a peremen még húztam egyet, hogy alattam már nincs semmi, majd jött a csobbanás, egy letámasztás , és már vigyorogtam is Juergen mellett. Asszem ő jobban örült, hogy sikerult, mint én, mert ha valami hülyeséget csinálok, bizony meggyűlt volna a baja velem.

A vizlépcsők között nagyon vagány részek vannak, nagy sziklákkal, nagy eséssel ,

a baj csak az, hogy állandóan ki kell szállni, megnézni a következő vizesest – volt amelyiket szó nélkül átemeltük, volt amin, a 2 m-esen lementünk, majd onnan téptük lefele az autóig. Közben meg kellett álljunk, mert Juergen kutyája, Miki nem birta az ütemet, időnként rátette a spricóra, és úgy eveztek lefele. Valójában egész a faluig lehetne evezni, csak jó falusi szokás szerint a szemetet nagy ivben a patakba dobjak, és sajnos a házak között már elég gusztustalanul néz ki.

Mint minden rendes kiránduláson, most is otthon hagytam két nagyon fontos dolgot: a fényképezőgépem és a kajám. Igyhát erről a patakról egy kép sem készült.

Vasárnap. Felsővisó.

A tegnap esti zabálás meg sörözés után, bizony igencsak nehéz felébredni, pedig ma reggel sietni kell, mert 8:20 kor az állomáson kéne legyünk. Mert ma a kisvonattal megyünk fel a Vasér mentén , 21 km-t egész a Faina nevű állomásig.

A pályaudvaron óriási tömeg, tv stábok, néptánccsoport, zenészek, japánok meg pitipoankák vegyesen , a polgár jenő pálinkat osztogat a jónépnek, mi meg egy pár osztrák kajakossal beszélgetünk , akik tegnap végigevezték a Vaseret, cskhogy ők még vagy 10 kilometerrel fennebb szálltak be. ( Ki lehet bérelni a kisvonatot, vagy a rajta közlekedő fordokat-igy addig visznek fel a völgyön, ameddig kéred). Szóval a diszes társaság útrakészen nyomorog a kis vonatban, és akkor egypár fütty után el is indulunk , a mozdony végsebessége a boldog időkben( 1910 ben készült ) 19km-h volt, most valamivel lassabban döcögünk fölfele, és élvezzük a tájat. A völgyben kb 10 km-t fel lehet menni autóval is, tele van panziokkal, meg helybeliek vendégházaival, az igazán szép rész ezután kezdődik, összeszűkül a völgy, a patak mellett alig fér el a vasút, nagy sziklák, és egyre több fából készült vizlépcső, nem nagyok,átlagban úgy fél méteresek, de van egy pár , ahol becsületes hengerek vannak, guvasztjuk is a szemünket rendesen, a csapat kezd egyre halkabb lenni, mindenki figyeli a vizet, már elhangzik az első én azt hiszem ma fürdeni fogunk...

Egyszercsak hirtelen megáll a vonat - kisiklott egy vasúti kocsi, de úgy rendesen, kiszállás, jönnek a tanácsok, kérdések, pedig a helyiek nagyon értenek hozzá, és egy óra alatt helyre is teszik.Addig mi már felgyalogoltunk a végállomásig, és már majszoljuk is a jo drágán vett féltenyérnyi flekkent.Végre megérkezik a vonat, gyorsan kipakoljuk a

cuccot, kezdődik a beöltözés – már akinek van neoprénje, mert most derül ki, hogy a szebeniek felszerelése enyhén parasztos: gumicsizma, téliruha, baumaxos csónak – persze mentőmellény, sisak sehol. Néznek is minket nagyon, meg mi is őket, mert tegnap este egy szó nem volt erről, hogy ők igy jönnek.

Megbeszéltük, hogy mi előre megyünk, és majd a letöréseknél biztositjuk őket, de erre csak egyszer volt szükség, amikor a legkisebb gumicsónak borult. A hengerek nem túl fogósak, de nagyobb viznél simán gondot okozhatnak. Seba a második borulása után , egy zúgóban megütötte a kezét, utána fel is adta a kajakozást, gyalog folytatta mellettünk. A patak felső szakasza átlagban 1-es 2 es, na meg a letörések, a meglepetés pedig a végén volt, a sátorozóhelytől vagy 200 méterre van egy nagyon kemény, kb 50 m es szakasz, ami tényleg 3 asnak mondható. Ide kellene egy szlalompályát kiépiteni, annak tökéletes volna, nagy esése van, sziklák, limányok, minden ami kell.

A baumaxos csónako(so)k furcsa módon jól birták, csak vagy háromszor kellett menetközben foltozzanak.

Este Juergen hazament, mi meg folytattuk a tegnap esti zabapartit.

Hétfő.

Erre a napra a Lápos megevezése volt betervezve,a szebeniak el is mentek ide, de mivel én már voltam ott, inkabb felfedezőútra indultam az ellenkező irányba, majd a Borsa-Rotunda hágó-Óradna-Naszód-Régen útvonalon haza.

Közben még megnéztem egy pár patakot.

Összegezve amit láttam:

Sălăuţa: evezhető szakasz: Romulitól - Telciuig

nehézségi fok : WW 1-3

Cisla: (Borsán ömlik be a Visóba)

evezhető szakasz: egéz a Borsai beömlésig, a szebb része a bányatelep fölött van

nehézségi fok: WW1-3 ( a falu előtt kb 200m el van egy x es rész, széttört gát)

Visó: evezhető szakasz: Borsától a határig ( beömlik a Tiszába)

Nehézségi fok: zwc-2

Ruscova: evezhető szakasz: a beömlésig 22 km (az aszfaltos út mellett)

Nehézségi fok: ww 1-2

Repedea: evezhető szakasz: kb 5-6 km az út brutál rossz

Nehézségi fok: ww 2-4( 5 és x)

Vas-ér: evezhető szakasz( ameddig mi mentünk) : 21,6km

Nehézségi fok: ww 1-2 ( 3)

Fennebb : ww 3 ( 4)

Aranyos Beszterce: evezhető szakasz : kb 25 km Carlibaba-ig

Nehézségi fok: ww 1-2

Nagy Szamos: Óradnatól

Nehézségi fok ww 1-2

Anies: evezhető szakasz: beömlésig kb 8km

Nehézségi fok: ww 1-3

Megéri elmenni erre a vidékre, még lehet majdnem érintetlen helyeket találni.

Bérlés

Închireri caiace, canoe, rachete de zăpadă, etc

Partnerek

Caiac-shop.ro

Evezős webshop.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolat

 Outdoor Experience

 Str. Uzinei Nr. 14, Târgu Mureș

 (+4)0745 397 557 / (+4)0747 835 624